Kedves Tagok! Megosztom veletek Gróf Gyula kollégánk gondolatait a vámnapról.                                                   A vámszakma fejlődési szakaszai.                                       …

Kedves Tagok!

Megosztom veletek Gróf Gyula kollégánk gondolatait a vámnapról.

                                                  A vámszakma fejlődési szakaszai.

                                                            A nemzetközi vámnap

 

A vámszakma gyökerei az emberi társadalmak kialakulásának idejére nyúlnak vissza. az első vámszedőhelyek a kereskedelmi útvonalak /selyemút, borostyánút, só út/ mentén jöttek létre. Az ókori vámszedés tényéről  pedig már a Biblia is említést tesz. Utalást találunk a Római Birodalom történetében a vámszedés jogának bérbeadására is. Kialakulásának a római adószedés jellegzetes módja volt az oka. Egy-egy tartománynak megvolt az átlagjövedelme, mely az egyenes adóból /fejadó és az ingatlan vagyonra kivetett adó/ és a kereskedelemből, vámból, átírásokból származó állami jövedelemből tevődött össze. A rómaiak az átlagjövedelem alapján az adójövedelmeket  árverésen áruba bocsátották, melyeket így egy összegben kaptak meg. Az adójövedelmeket a fővámszedők vásárolták meg és ismét kisebb vámosoknak adták, akik, bizonyos százalékot kaptak a beszedett adóból. Természetesen a vámszedők nemcsak az általuk kifizetett kifizetett összeget igyekeztek beszedni, hanem annyi  nyereséget is, amennyit csak lehetett.

A vámosok Jézus korában gazdag, de megvetett embernek számítottak. A közvélemény, különösen pedig a vallásos emberek szemében tisztességtelen foglalkozást űztek, hiszen Izrael fiaitól hajtották be a nem éppen szerény adót a pogány megszálló hatalom javára. Palesztina lakossága pedig azokban az évtizedekben nem volt tehetős. Mondhatnánk úgy is, gyakran nyomorgott. És ezeket a személyeket adóztatják az idegenek javára a vámosok, mégpedig úgy, hogy közben maguk is meggazdagodnak. Nem véletlen tehát, hogy a vámos kapcsolata Istennel, a vámos kapcsolata Jézussal valami egészen különleges felhangot kapott.

Ezt a tevékenységet folytatta Máté apostol is, akit a későbbiek során a vámszakma védőszentjévé választottak.

Az árutermeléssel és a rendszeres áruforgalommal együtt a vámszedés is megjelent az emberiség történetében, mely a mindenkori hatalom fontos bevételi forrása lett.

A vámbevétel meghatározott szerepet játszott a magyar állam története során is, bár a vám fogalmának tartalma, jelentése és formája sokat változott az idők folyamán.

A vámbeszedés kezdetben szorosan összefüggött az adószedéssel. I. Szent István és I. Szent László törvénykönyve tizedszolgáltatásról rendelkezik. A tizedbeszedő a poroszló volt.

A vámszedésről tudósító első adatok Könyves Kálmán király dekrétumában találhatók, a vámok rendszeressé válásáról a keresztes hadjáratok idejétől beszélhetünk.

II. András király 1212. évi vámtarifájában megjelenik a nyolcvanad, a határvám. Zsigmond király 1405-ben mind az országból kivitt, mind a behozott áruk után harmincad fizetését rendelte el. A határvám tehát nyolcvanadról harmincadra változott. Ekkor még nem volt különbség áru és vámáru között, mivel nem vált el élesen egymástól a kivitel és a behozatal. A külkereskedelmi vámokat a harmincados  szedte be, aki a vámszedésen kívül egyéb feladatokat is elláthatott.

Habsburg Ferdinánd új pénzkezelési rendszert vezetett be, részeként 1531-ben létrejött a vámok kezelésére Pozsonyban székelő magyar kamara, majd a szepesi kamara, mely a külkereskedelmi vámok gyűjtését végezte. A vámszedés a határszéli és közjövedelmi felügyelők feladata volt. A 17. században a kereskedelmi árak emelkedése, a pénz elértéktelenedése miatt a beszedett vámbevételek lecsökkentek, ezért a hiányt az adóztatás bővítésével pótolták.

A 18. században /1753-ban/ Ausztria és Magyarország között létrejött a vámunió, mely a két állam között a vámhatárt megszüntette, így csak a harmadik országból behozott áruk után szabtak ki vámot a közös tarifa alapján. Mária Terézia 1775-ben kiadott rendelkezése a Habsburg birodalom országai között teljesen feloldotta a vámhatárokat és új, egységes vám-és tarifarendszert vezetett be.

A Birodalom külfölddel érintkező vámhatárainak őrzésére és felügyeletére  I. Ferdinánd 1829-ben a határőrség létrehozásáról intézkedett a határ-és kereskedelmi vámhivatalok szolgálatának felügyelete, továbbá a csempészet visszaszorítása érdekében.

1835-ben jövedéki őrség a cukorgyárak, szesz-és sörfőzdék ellenőrzésére jött létre, majd 1843-ban a határőrséggel egyesítve létrejött a császári-királyi pénzügyőrség, mely az udvari kamara alá tartozott, élén a központi inspektorral. A pénzügyőrség akkori feladatai: meggátolni a zugkereskedelmet és a jövedéki szabálysértéseket, segítséget nyújtani az illetékes hivataloknak eljárásaik lebonyolításában.

Az 1867-es kiegyezés egyenes következménye az osztrák-magyar vámunió megalakítása és az önálló magyar pénzügyőrség létrehozása. Ekkortól számítjuk a vámközreműködés önálló szakmaként való megjelenését.

A vámpolitika a XVIII. század közepén a merkantilizmus idején került jelentősen előtérbe, ezt követően a vám fejlődésének következő mérföldköve a vámeljárások jogi szabályozása és a vámtechnika bevezetése volt, amelyre a XIX-XX. században került sor.

Az első magyar vámtörvény 1924-ben született meg, és időállóságát bizonyítja, hogy 1951-ig hatályban maradt. A szakma a KGST-korszakban sem veszítette el jelentőségét. Széles társadalmi és szakmai akarat eredményeként 1995-ben elfogadásra és kihirdetésre került a második vámtörvény, és vele azonos időben a tarifatörvény is.

Jelentős változást okozott a váméletben 2004. május 1., melynek következtében újra egy, a világkereskedelemben meghatározó szerepet betöltő, vámunió egyik tagállamává vált hazánk.

17 ország részvételével 1950. december 15-én megalakult a Vámegyüttműködési Tanács , melynek Magyarország 1968 óta tagja. A szervezet nevét 1994. júniusában Vámigazgatások Világszervezetére változtatták.

A vám napját 1983 óta ünneplik, a Vámegyüttműködési Tanács első ülésnapjára emlékezve.

A magyar kormány 1992-ben hozott rendeletet a világnap hivatalos megtartásáról, így 1993 óta Magyarországon is január 26-án ünneplik a vámszolgálat munkatársait.

A világszervezet jelenleg 171 ország  vámszervezeteit tömöríti, legfőbb feladata a közös irányelvek kidolgozása, a képzés, a tapasztalatcsere hatékonyabbá tétele.

Az európai régiónak 50 tagállama van, az EU valamennyi tagországa részt vesz munkájában.

 

Megtekintések: 149

Hozzászólás

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a öreg fináncok –nak.

Csatlakozzon a(z) öreg fináncok hálózathoz

© 2019   Created by Rozsa Robert.   Működteti:

Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek